Magyar-Izraeli Tudós Társaság
A tudós társaság szakmai célja a két ország tudományos együttműködésének elősegítése, fokozása: fórumot teremteni az Izraelben élő erős személyes és szakmai kapcsolatokkal rendelkező tudósoknak, segíteni együttműködésüket a magyar tudósokkal közös kutatások, oktatási programok révén.
A Magyar-Izraeli Tudományos Társaság megalapítása
Az izraeli Bar-Ilan Egyetemen, 2014, december 2-án alakult meg a Magyar-Izraeli Tudós Társaság. A tudós társaság szakmai célja a két ország tudományos együttműködésének elősegítése, fokozása. A társaság tagságának hálózatosodása mellett, cél a magyar K+F intézetek és szereplők izraeli bemutatása, fórumok teremtése kutatási együttműködések, projekt konzorciumok építésére, a rendelkezésre álló nemzetközi támogatási programok hatékonyabb felhasználása (pl. Magyar-Izraeli Ipari K+F Együttes Finanszírozású Program, Horizont 2020). A TéT attasé kezdeményezésére létrehozott szervezet azoknak az Izraelben dolgozó kutatóknak kíván szakmai és kulturális fórumot teremteni, akik:
- magyar származású izraeliek, Izraelben élő magyarok vagy olyan izraeli tudósok, akiket Magyarországhoz más, erős szakmai szálak kötik,
- PhD illetve azzal ekvivalens tudományos fokozattal rendelkeznek, vagy ennek a fokozatnak kandidátusai,
- aktív kutatómunkát végeznek, vagy aktív kutatómunkából vonultak vissza.
A 17 alapítóval (1. melléklet) induló szervezet tagsága két szekciót képez: az egyik a természettudományos, mérnöki és orvosi területen kutatóké (ún. egzakt tudományok) a másik pedig a humán és társadalomtudományos területen dolgozóké.
A Társaság 2015-ös programtervezetében (2. melléklet) célul tűzte ki az MTA elnökének vendégül látását, a NIH (illetve jogutódja) delegációjának meghívását, valamint az izraeli nemzetközi konferenciákra érkező magyar kutatói és cégdelegációkkal közös programokat.
A Társaság várhatóan jogi formát is kap. Az alapító tagság szándéka szerint a non-profit szervezetként kerül bejegyzésre, annak érdekében, hogy könnyebben részt tudjon venni pályázati programokban, tudományos projektekben, és könnyebben tudja az alaptevékenység szerinti rendezvényeket megszervezni. A bejegyzésre várhatóan még 2015. első félévében sor kerül.
A Magyar-Izraeli Tudományos Társaság alakuló ülése
A rendezvényt megnyitó Nagy Andor, Magyarország Tel-Avivba akkreditált nagykövete beszédében köszöntötte az egybegyűlt tudósokat és az izraeli Tudományos, Technológiai és Űrkutatási minisztérium képviselőit, majd emlékeztetett a magyar származású izraeliek mély magyar kulturális gyökereire. Elmondta, hogy a tudós társaság célja fórumot teremteni az Izraelben élő erős személyes és szakmai kapcsolatokkal rendelkező tudósoknak, segíteni együttműködésüket a magyar tudósokkal közös kutatások, oktatási programok révén.
A társaság megalakulását Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke videó üzenetben köszöntötte. Elmondta, hogy szerinte a kis népeknek legnagyobb kincse a tudás, számukra különösen fontos a kreativitás és a kooperáció. Lovász László támogatásáról biztosította az új magyar-izraeli intézményt, megígérte a magyar tudósok részvételét a közös munkában, és hogy lehetőségeihez mérten személyesen is részt vesz majd egy-egy rendezvényen, valamint reményét fejezte ki, hogy minél több izraeli tudóst vendégül láthat Magyarországon.
Azbej Tristan TéT attasé, az új szerveződés gyakorlati céljairól szólt, a két ország együttműködésének erősítéséről a közös projektekkel, az együtt megszerzett támogatásokkal. Kiemelte, hogy a kooperáció erősíti az izraeli résztvevők magyar identitását és tovább szövi egymással meglévő kapcsolataikat is. Ismertette a következő évre tervbe vett célokat, a magyar oldal bemutatkozását, a magyar és az izraeli tudós delegációk kölcsönös látogatásait egymás országában a nemzetközi tudományos konferenciákon.
Victor Weiss, az izraeli tudományügyi minisztérium tudományos igazgatóhelyettese elmondta, hogy Izrael világelső az egy főre jutó tudósok számában, minden tízezer dolgozóból száznegyvenen tudománnyal foglalkoznak. Azt is megemlítette, hogy szintén első helyezett abban, hogy a GDP, az éves megtermelt érték négy százalékát költik kutatásra, noha ebből csak egy százalék származik az állami költségvetésből, a másik hármat magánbefektetők fizetik.
Marcel Shaton, az izraeli-európai tudományos kutatási programok igazgatója kiváló lehetőségnek nevezte az új fórumot a Brüsszellel, az Európai Unióval folytatott együttműködés szempontjából is. Ő az izraeli kutatási rendszerről szólva közölte, hogy az nem politikai koncepció, hanem a szükségletek nyomán épült ki a felmerült problémákra adott válaszokból, s ettől könnyen változtatható. Mivel kevés az egyes kutatásokra rendelkezésre áll pénz, nem tudnak sokáig sikertelen irányokkal próbálkozni. Szerinte a sikereket nagyban segíti az erős vállalkozói szemlélet, hogy Izrael bevándorlókból álló társadalom, ahol gyors sikereket kell felmutatni. Helyi sajátosság, hogy a hadseregben a fiatalok megtanulják a veszélyek kiszámítását, s ezért könnyebben vállalnak kockázatot, az inkább motiválja, mintsem elriasztja őket.
Később Nagy Andor nagykövet és Dániel Hershkowitz matematika professzor, volt tudományügyi miniszter, a Bar-Ilán egyetem rektora kézjegyével látta el az alapító okiratot (4. melléklet), majd a társaságot megalapító izraeli tudósok is sorra aláírták azt.
Tel-Aviv, 2014. december 4.
